SZKBE logo
banner

Szuadó-barlang

A Szuadó-barlang (kataszteri száma: 4120-69) a Nyugat-Mecsekben, a Szuadó-völgyben, az Orfűi Vízfő-forrásbarlangtól mintegy 2,78 km-re délre található a völgytalp keleti szélén. Koordinátái: YEOV = 580676 XEOV = 86041 ZBf = 303 m. A barlang védettségi foka: kiemelt jelentőségű. Hossza 345,39 m, mélysége -51,82 m, ezzel a Mecsek negyedik leghosszabb és negyedik legmélyebb barlangja. Megközelítése a Pécs – Abaligeti műútról délnek letérve a kék +-en gyalogolva a legegyszerűbb.

A Szuadó-nyelő az Orfűi Vízfő-forrásbarlang vízgyűjtőterületéhez tartozik, s a Jakab-hegy felől érkező Orfűi-patak vizét vezeti a mélybe. A patak átlagos vízhozama 200 l/perc, árvízi vízhozama 500-1000, de akár 3-4000 l/perc is lehet. A barlang pontosan a Hetvehelyi Dolomit Formáció Viganvári Mészkő Tagozata és a Misinai Formáció Csoport Rókahegyi Dolomit Formáció határfelületén alakult ki. A Rókahegyi Dolomit a Szuadó-völgyben erősen földes, makroszkóposan inkább homokos-agyagos márgának tűnik, mint dolomitnak. Ezzel szemben a Viganvári Mészkő a dolomithoz képest nagyon kemény kőzet. Vékonyréteges, sokszor lemezes, egészen sötét színű, bitumenes és erősen kovás kifejlődésű mészkő. A járatok alsó része általában szűk és éles peremekkel, bemarásokkal jellemezhető eróziós formákban gazdag mészkőből, míg a járatok felső része tágas, inkább horizontális, mint vertikális megnyúlású, eróziós formákban szegény dolomitból áll. A barlang elsősorban kőzethatáron, rétegek mentén alakult ki, de preformációjában a tektonikai vonalak is szerepet játszottak. A járatok fő iránya a területre jellemző ÉK-DNy-i haránttörések irányát követi.

A Szuadó-barlang 5 részre tagolható:
1. Bejárati szakasz
2. Felső, hasadékbarlang jellegű szakasz
3. Középső szakasz, Csobogás-teremtől a Nagy-aknáig
4. Nagy-akna
5. Nagy-akna utáni patakos szakasz

1. Bejárati szakasz

Az 1994. októberében és decemberében kibontott Szuadó-nyelő a nemkarsztos vízgyűjtő területről a karsztra érve az első víznyelő. A víz itt egy kb. 1,5 m hosszú és 0,5 m magas dolomitszikla alatt tűnt el, mielőtt a patakot a feltáró munka érdekében a lejjebb található inaktív nyelőkbe tereltük. A barlang bejáratát kőfallal biztosítottuk az árvízi betörésektől, és egy vízszintes helyzetű acélajtóval lezártuk.

A Szuadó-nyelőt kitöltő törmelékösszlet viszonylag vékonynak, mintegy 1-3 m vastagnak bizonyult. A törmelék osztályozatlan, a bejárat felett álló hatalmas több tonnás tömbtől az egészen apró kavicsig minden méretű kőzettörmelék megtalálható közöttük. A víznyelőben a felszíntől 2 méterre már teljesen tisztára mosott, csak karbonátos kőzetdarabokból álló, éles peremű kőzettörmelék fordult elő, melybe a felszínről behordott homokkőkavicsok ékelődtek. E kavicsokat már itt mangánkéreg vonta be. A nyelő törmelékeiben kőzetdarabokat és mangánkérges kavicsokat összecementáló cseppkőbekérgezések is szép számban előfordultak. Ez arra utal, hogy a nyelő életkora több ezer éves lehet, mivel ilyen vastagságú és tisztaságú kalcitkéreg kialakulásához mindenképpen hosszabb idő és megfelelően tágas és állékony, üledéktől mentes üreg kellett.

Ehhez a szakaszhoz a nyelő törmelékhalmazában elhelyezkedő, de a már betömedékelt Bejárati-árok, Bejárati-kuszoda és Vakjárat, illetve a még most is szabadtérrel rendelkező Forduló és a mai bejáratot jelentő, de jórészt már szálkőzetben kialakult Polcos-terem tartozik.

A Polcos-terem bejárati szakaszhoz való sorolását a felszínhez közeli helyzete, a Hasadéknál magasabb elhelyezkedése és a részbeni törmelékes felépítése indokolja. Ez a barlang legmagasabban kialakult természetes ürege. Felső vége egy méter híján a felszínre nyúlik, így itt csak vékony üledéktakaró fedi. Azonban ez a tömör szálkőzet és mederhordalék-törmeléket tartalmazó, mátrixában homok és kőzetliszt frakciójú, alluviális üledékréteg is elég volt arra, hogy nem itt, hanem 1.5 -2 m-rel távolabb, az első bontási ponton lépjen be a patakvíz a barlangba, és az omladékban haladva csak később törjön be a Polcos-terem alsó szakaszába. A "terem" mintegy 7.5 m hosszú, lefelé - a víz eróziós energiájának növekedésére utalva - szélesedő, a bejárat közelében laposabb és szűkebb, lejjebb megközelítőleg kör keresztmetszetű és tágasabb. Alsó vége 5.5 m-rel van a völgytalp alatt. Itt kb. 1.4 m átmérőjű a járatkeresztmetszet. Fedője, feküje és déli oldalfala szálkőzetben alakult ki, északi oldalfalát pedig nagyméretű, összetöredezett, de helyükből csak épphogy kimozdult blokkok alkotják, közéjük ékelődő kisebb szálkőzet törmelékkel. A terem feküjén közepes méretű, a talptól elvált, igen éles víz marta formákat hordozó szikladarabok helyezkedtek el. Ezek között fekete vas- és mangán-oxid kéreggel bevont mederkavicsok feküdtek. Egyéb barlangi képződményeket a Polcos-teremben nem találtunk. A járat végén egy részben eltömődött 10-20 cm-es, a teremmel csak kis szöget bezáró, közel É-D-i irányú, a Hasadékban folytatódó repedés jelentette a folytatást.

Morfológiája és méretei arra utalnak, hogy részleges inaktivitása (mert természetesen felső végén jelentős szivárgással kell számolnunk), viszonylag új keletű, amiért a legnagyobb kapacitású és időben legtartósabban - bár mint a példa is mutatja szakaszosan - működő nyelőjáratnak kell tekintenünk.

2. Felső, hasadékbarlang jellegű szakasz

A második szakasz egy jellegzetes, közel függőleges szűkülettel kezdődik, ez a Postaláda. Ezen keresztül jutunk a Hasadékba, amely egy jól kimutatható gyűrődés mentén alakult ki. A gyűrődésben résztvevő kőzetekben a gyűrődés tengelyén más-más szintekben elhelyezkedő rétegekben eltérő térrövidülés, illetve tágulás következik be, ami puhább kőzetekben plasztikus alakváltozással, keményebb kőzetekben pedig összetöredezéssel járhat. Így feltehetőleg a területet ért gyűrődés következtében a Viganvári Mészkő és a Rókahegyi Dolomit réteghatárán a deformációval együtt elcsúszás is történt, ami a puha és kevéssé kötött dolomit fellazulásával, összetöredezésével járt, ami azután könnyen erodálódhatott. A Hasadék mintegy 11 m hosszú, hosszmetszetében hullámosan változó magasságú. A legmagasabb a Bázispontnál (3 m), a legalacsonyabb a Nadrágszaggatónál (alig 20 cm). A hasadék síkja pontosan K-Ny-i irányú, így É-i dőlésű. A dőlésértékek a járható szakaszokon 45-75o között változnak, felfelé meredekebbé válnak, lefelé egyre laposodnak. A Csobogás-teremben, ameddig követni lehet a hasadék lefutását, már alig több mint 10o, a felszínen a Bejárati-árokban pedig közel 80o-os a rétegdőlés. A bejárattól 6-8, majd 12-14 m-re található kőzetkibúvásokban pedig egyre kisebb dőlésértékek mérhetők.

A barlang felső szakasza az eróziós formákat, némi cseppkőbekérgezést, és mangánkérges kavicsot nem számítva jelentős barlangi képződményekkel nem rendelkezik. A járatok álfenekét a Nadrágszaggatóig víztiszta eróziós formákat mutató szálkőzet, szintén tisztára mosott, főleg a fedő és a fekü közül kiszakadt kőzettörmelék és néhány mangánkavics alkotja. A szűkület után agyagos kőzettörmelék borította az aljzatot, azaz a beömlő patak vize még a Nadrágszaggató előtt elnyelődött, és a hasadékot kitöltő üledékekben folytatta útját. A fedő nagyon laza és könnyen kipergő puha dolomitból áll. A Hasadék átlagos szélessége 1 m körüli, de mind felfelé, mind lefelé elkeskenyedik a járat, a hasadék összezár. A fedőben a Bázispont felett és a Hasadék K-i végében rányelők találhatók, melyek tiszta kőzettörmelékkel kitöltöttek. Ezek felfelé folytatódnak, s legalább 1-2 m-re belátható a lefutásuk. A Hasadékhoz a Nadrágszaggatónál egy kicsinyke terem, a Tömedék-terem kapcsolódik, melyből ember számára járhatatlan keresztmetszetű csatorna nyílik a Csobogás-terem irányába, feltételezhetően a hasadék eltömődött részein keresztül.

3. Középső szakasz, Csobogás-teremtől a Nagy-aknáig

Ez a szakasz tulajdonképpen a Csobogás-termet, a Gumóst, a Cseppköves-termet, a Nagyomlást, az Álló-termet, a Mese-kanyont a Sára-forrással és Sára-vízeséssel, a Lapos-termet, és a két utóbbi között a Gilisztást és a Kezes-lábast foglalja magába.

A járatok nem hasadékszerűek, hanem a karbonátos kőzetekbe bemaródtak. A Csobogás-teremtől kezdve már nem két különböző kőzetből álló réteglap közötti hasadékszerű, hanem általában 1/1-es magasság/szélesség aránnyal jellemezhető járatkeresztmetszet az uralkodó. Az oldalfalak a mészkő lemezessége miatt csipkézettek. Néhol 20-30 cm-es mélységű, hosszú, egybefüggő párkánysorok húzódnak végig az oldalfalakon. A barlang kialakulásának kezdeti stádiumában először a puhább dolomit erodálódott széles, illetve lapos szelvényű barlang keresztmetszetet létrehozva. A barlangfejlődés későbbi stádiumában, amikor már a dolomitban az összefüggő járatrendszer kialakult, megkezdődött a keményebb mészkőbe is a bevágódás. Ettől kezdve a patak eróziós tevékenysége a Viganvári Mészkőre tevődött át. A dolomit csak árvizek idején és főleg a szűk szelvényű járatszakaszokon pusztult időszakosan tovább. A párkányokon minden esetben vastag, agyagos-homokos üledéktakaró található. Ez azt mutatja, hogy a Szuadó-barlang a fejlődésének bizonyos (legalább egy) stádiumában teljesen feltöltött állapotban volt.

Itt jelentkeznek először a klasszikus barlangi képződmények, a cseppkövek, a borsókövek, a különféle kalcitbekérgezések, kiválások. Cseppköveket a Csobogás-teremben láthatunk először. Sokfelé fellelhetőek a függőcseppkö

Feltáró és tudományos kutatás

Hazai Feltáró és Tudományos Kutatás Program (HFTKP)

Ezen programunk a már hagyományosnak mondható tevékenységünkre, a nyugat-mecseki Vízfõ-karsztforrás mögött húzódó barlangrendszernek a feltárására épül, illetve az egyéb hazai kutatási tevékenységeinket is magában foglalja.

A Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület, illetve elõdje, a JATE Barlangkutató Csoport kezdetben feltáró barlangkutatással foglalkozott, melyet napjainkig is az egyik fõ tevékenységünknek tekintünk. Kutatásaink célja a Nyugat-Mecsek legnagyobb forrásához, a Vízfõ-forráshoz tartozó mintegy 5-6 km hosszúságú barlangrendszer feltárása. Morfogenetikai vizsgálatok alapján jelöltük ki azokat a víznyelõket, amelyek feltehetõen legalkalmasabbak arra, hogy rajtuk keresztül bejussunk az eddig még feltáratlan barlangrendszerbe.

Az orfûi Vízfõ-forrásbarlang (kataszteri száma: 4120-3) mögött egy 5-6 km hosszúságú aktív barlangjáratot feltételezünk. Mivel a forrás felõl egy nagyméretû szifon miatt jelenleg nem lehetséges a bejutás, ezért a víznyelõk felõl közelítve próbáljuk feltárni azt. Feltáró kutatómunkánk legfontosabb színterei a Szuadó-völgyben található Szuadó-barlang (kataszteri száma: 4120-69), Gilisztás-barlang (kataszteri száma: 4120-70), Trió-barlang (kataszteri száma: 4120-71), a Pécs - Abaliget közötti mûút mellett nyíló Rumba-barlang (kataszteri száma: 4120-92) és a forrástól ÉK-re található Jószerencsét-aknabarlang (kataszteri száma: 4120-97).

A feltáró kutatómunka mellett különböző szakterületeken tudományos vizsgálatokat is folytatunk, amelyek nem csak a Vízfő-forrásbarlang vízgyűjtőjére korlátozódnak, hanem sokszor a teljes mecseki karsztot, vagy más magyarországi karsztterületeket, barlangokat is vizsgálnak. Fontosnak tartjuk továbbá a karsztok és a barlangok védelmét. Nem csak megismerni szeretnénk a felszín alatti világot, hanem megóvni is. Ennek érdekében kapcsolódtunk be a KÖM TVH Barlangtani Osztályán végzett országos közhiteles barlangnyilvántartást végző munkába, amelynek során GPS-el bemértük a Mecsek és a Villányi-hegység barlangjainak bejáratait. Számos barlang állapotfelmérését és térképezését végeztük el. Részt vettünk továbbá a Vízfő-forrás vízbázisvédelmi vizsgálatában is. Több barlang bejáratát zártuk le barlangvédelmi és balesetvédelmi okból.

Havi rendszerességgel tartunk kutatóhétvégéket, valamint évente egyszer kéthetes nyári tábort szervezünk a Szuadó-völgybe. A kutatásaink bázisa a 2007-ben épült orfűi Mecsek Háza, valamint a frissen felújított Esőbeálló. A kutatóhétvégék időpontjai megtalálhatók a programok menüpont alatt. A barlangászat vagy a barlangkutatás iránt érdeklődőket szeretettel várjuk ezeken a napokon.

Egyesületünkben több geográfus, biológus, informatikus és tanár tevékenykedik, ez széles palettát nyújt a szpeleológia iránt érdeklõdõk számára. Fontos részét képezi programunknak a diákok támogatása. Az elmúlt évek alatt számos alkalommal nyújtottunk segítséget TDK dolgozatok, diploma dolgozatok, egyéb dolgozatok és publikációk létrejöttében. Ezek az eredmények megtalálhatók az egyesület könyvtárában.

Mecsek Háza

Mecseki Csoda

OPTE