SZKBE logo
banner

Gilisztás-barlang

A Gilisztás-barlang (kataszteri száma: 4120-70) a Nyugat-Mecsekben, a Szuadó-völgyben található, az Orfűi Vízfő-forrásbarlangtól mintegy 2,56 km-re délre a völgytalp nyugati szélén. Koordinátái: YEOV = 580 693 XEOV = 86 268 ZBf = 301 m. Hossza 132,9 m, mélysége --51,14 m, így a Mecsek hatodik leghosszabb és kilencedik legmélyebb barlangja. Szinonim név: Szuadó-völgy 2. sz. nyelője. Megközelítése a Pécs – Abaligeti műútról délnek letérve a kék +-en gyalogolva a legegyszerűbb.

A Gilisztás-barlang egy tipikus B-típusú karsztperemi víznyelő, amely a Jakab-hegy északi oldalának vízfolyásait összegyűjtő Orfűi-patak vizét vezeti a mélybe. A barlang a triász anizuszi korú Lapisi Mészkő Formációban alakult ki. A víznyelő alatt húzódó barlangszakasz a Szuadó- és Trió-barlang analógiáját figyelembe véve egy komolyabb barlang legfelső, X zónai, szűk keresztmetszetű, felső szakasz jellegű része lehet. Első eredményes bontása (1996–1997.) idején a barlang 30 m hosszúságot és -18 m mélységet ért el, szálkőzetben elszűkülve. Így kutatása, feltárását követően abbamaradt, bár folytatás látszott. A bevilágító lámpáink fényében egy 15-20 cm-es hasadék (szálkő-szűkület) jelentette a továbbjutást. Feltételezhető volt, hogy a szűk részek átbontása után hamarosan bővebb járatkeresztmetszetekkel lehet majd számolni. Ez a szűk, felsőszakasz jellegből középszakasz jellegbe való átváltás a Szuadó-barlang esetében -15 méter, míg a Trió-barlang esetében -12 méter mélységben következett be, így (Tarnai Tamás előzetes becslései szerint) itt is maximum -20-25 méter mélységbe kell lejutni ahhoz, hogy a tágabb járatszakaszokat elérhessük. Tamás véleményét támasztották alá a 2007 tavaszán végzett megfigyeléseink is. Kiszerkesztettük azt a zónát, amely kijelölheti a Szuadó-barlang és a Trió-barlang között elhelyezkedő Gilisztás-barlangban a feltételezett tágas, függőleges járatszakaszt, úgy, hogy a két nyelő középső, tágasabb járatszelvénnyel rendelkező aknáit alul és felül képzeletben összekötöttük. Ez alapján a Gilisztás-barlangban -20-22 m mélységben számíthattunk a járat jellegének kedvezőbbre fordulásával, ami ideális esetben -45 m-ig is tarthat. A 2007 évi nyári kutatótábor igazolta a számításainkat. -20 m mélységben egy közel 30 m mély (párkánnyal megosztott) aknát tártunk fel. A bontást a felszínig feltöltődött nyelőtől kellett kezdeni. Az új, eddig még ismeretlen járatszakaszok cseppkövekben szegények. A rétegek sok helyen gyűrtek. A márgás rétegsorok a Párkány környékén jelentkeznek, s az akna aljáig láthatók. A barlang tektonikailag preformált, a járatok általában a rétegdőléseket követik. A rétegek első ránézésre kronológiailag helyesen követik egymást. A feltolódásnak nem találtuk egyértelmű nyomát. A jelenlegi végpont az akna aljáról réteglap mentén lefutó kis hasadék-fülkében található. A fülke szemközti fala cseppkőlefolyás, ami felett egy kis kürtő-szerű járat van. Ez tele van agyaggal. Megnéztük, de nem valószínű, hogy szifonkerülő lenne. A végponti fülkében a víz összegyűlik, s bal kanyarral bekanyarodik a rétegek alá. Nehezen bontható, vizes végpont.

A Gilisztás-barlang szakaszai

1. Bejárati szakasz
2. Szűk, összekötő szakasz
3. 26-os akna 

1. Bejárati szakasz

A Szuadó-völgyben észak felé, a patak folyásának irányában haladva a Gilisztás-barlang a második víznyelő. A víz itt a patakmeder nyugati szélén a kövekkel vegyes homokos, agyagos mederüledékben tűnik el áradások idején. Árvízmentes időben az Orfűi-patak teljes vízmennyisége a fiatalabb és magasabban fekvő Szuadó-barlangban el tud nyelődni. Tehát a Gilisztás-barlang időszakos víznyelőként funkcionál. A mederüledék alatt mintegy -5 – 6 m mélységig nem található szálkőzet, omladékban haladunk. Ez a szakasz faácsolattal van biztosítva. Az Ácsolati-akna alján bejutunk a -7 m mély és 1,5 m széles hosszanti Csippkés-aknába. Nevét a közel vízszintes mészkőrétegek (20o-os dőlés déli irányban) kipreparálódott rétegfejeiről kapta. A rétegek az akna felétől függőlegesbe fordulnak, szép gyűrt szerkezet látható. Az akna víztiszta, tektonikailag preformált. Alján karbonáteres a mészkő. Az akna egy törés mentén visszanyúlik a felszín felé, korábban (1996) ott volt a bejárat. A Csippkés-aknában egy rozsdamentes létrát helyeztünk el a barlang védelmének és a biztonságosabb közlekedés érdekében.

2. Szűk, összekötő szakasz

A második szakasz a két aknát összekötő kuszodából áll. Itt elsősorban a rétegek mentén halad a barlang. A Csippkés-akna alján egy 2 m hosszú vízszintes, szűk járat következik (Bordás), aminek a végén egy 1,5 m-es jobbra kanyarodó lebújás van. A falon borsókő látható. Ezt követően a réteglapok mentén újabb 4 m hosszú vízszintes járaton mászunk keresztül (Kiskutyázó). Itt szintén jobbra elfordul a járat, merőlegesen a réteglapokra. Ez jelentette az 1997-es végpontot. A következő 3 m hosszú járatban, a rétegek szépen gyűrtek. Enyhe bal kanyar után egy átbontott szűkületen átjutva újabb 3 m-es kuszoda következik, a rétegek közel függőlegesek. A végén bejutunk egy fülkébe (Süni Beach), amely a balról nyíló Levi-kűrtőn beérkező vizek segítségével tágult ki. A Levi-kűrtő mintegy 6 m magas, borsókövekkel és cseppkőzászlóval díszített. A zászlón mangán kiválás látható. A Süni Beachből egy lapos átbújáson jutunk be a 26-os akna tetejébe. Innen már kötéltechnikai ismeretek szükségesek a továbbhaladáshoz.

3. 26-os akna

Réteglapok mentén, laposan kezdődik az akna szádája. Bevezetőszár használata elengedhetetlen, mert az akna hirtelen indul, -26 m mély és a rétegek csúsznak. Az akna indítása Y-ból történik, néhány méter után elhúzással találkozunk. A 26-os akna két részre tagolódik, kb. felénél a Párkány osztja meg, ahol meg lehet pihenni, s át is kell szerelni. Az akna felső részének felénél egy átmenő járat keresztezi utunkat, de folytatást nem találtunk egyik járatban sem. Az aknában a rétegek gyűrtek, néhol függőlegesek. Szép cseppkőlefolyás látható a falon. A Párkányon óvatosan mozogjunk, mert tele van kőtörmelékkel, s könnyen az alattunk közlekedőkre kotorhatjuk azt. A kipreparálódott márgarétegek először itt jelentkeznek a Párkány magasságában. Az akna második fele szintén egy Y-ból indul, kicsit lejjebb egy újabb elhúzás segíti a kötélvezetést. Az akna alsó fele tektonikailag preformált. Az akna második felének elején, a szemközti falon sztalaktitok láthatók. Az akna alján a rétegek általában 20o-ban dél felé dőlnek, bár helyenként hullámosan gyűrtek. Az aljzat szálkő, víztiszta. Déli irányban folytatódik a barlang, egy kis bemászással elérjük a jelenlegi végpontot, a szelvény leszűkül. A talpon vizes agyag-felhalmozódás jelenti a végpontot. Felette még található egy kis kereszthasadék jelentős agyag-felhalmozódással és cseppkőlefolyással. A kereszthasadék keletnek felfelé tart, de tovább innen sem jutottunk.

Kapcsolódó anyagok

Feltáró és tudományos kutatás

Hazai Feltáró és Tudományos Kutatás Program (HFTKP)

Ezen programunk a már hagyományosnak mondható tevékenységünkre, a nyugat-mecseki Vízfõ-karsztforrás mögött húzódó barlangrendszernek a feltárására épül, illetve az egyéb hazai kutatási tevékenységeinket is magában foglalja.

A Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület, illetve elõdje, a JATE Barlangkutató Csoport kezdetben feltáró barlangkutatással foglalkozott, melyet napjainkig is az egyik fõ tevékenységünknek tekintünk. Kutatásaink célja a Nyugat-Mecsek legnagyobb forrásához, a Vízfõ-forráshoz tartozó mintegy 5-6 km hosszúságú barlangrendszer feltárása. Morfogenetikai vizsgálatok alapján jelöltük ki azokat a víznyelõket, amelyek feltehetõen legalkalmasabbak arra, hogy rajtuk keresztül bejussunk az eddig még feltáratlan barlangrendszerbe.

Az orfûi Vízfõ-forrásbarlang (kataszteri száma: 4120-3) mögött egy 5-6 km hosszúságú aktív barlangjáratot feltételezünk. Mivel a forrás felõl egy nagyméretû szifon miatt jelenleg nem lehetséges a bejutás, ezért a víznyelõk felõl közelítve próbáljuk feltárni azt. Feltáró kutatómunkánk legfontosabb színterei a Szuadó-völgyben található Szuadó-barlang (kataszteri száma: 4120-69), Gilisztás-barlang (kataszteri száma: 4120-70), Trió-barlang (kataszteri száma: 4120-71), a Pécs - Abaliget közötti mûút mellett nyíló Rumba-barlang (kataszteri száma: 4120-92) és a forrástól ÉK-re található Jószerencsét-aknabarlang (kataszteri száma: 4120-97).

A feltáró kutatómunka mellett különböző szakterületeken tudományos vizsgálatokat is folytatunk, amelyek nem csak a Vízfő-forrásbarlang vízgyűjtőjére korlátozódnak, hanem sokszor a teljes mecseki karsztot, vagy más magyarországi karsztterületeket, barlangokat is vizsgálnak. Fontosnak tartjuk továbbá a karsztok és a barlangok védelmét. Nem csak megismerni szeretnénk a felszín alatti világot, hanem megóvni is. Ennek érdekében kapcsolódtunk be a KÖM TVH Barlangtani Osztályán végzett országos közhiteles barlangnyilvántartást végző munkába, amelynek során GPS-el bemértük a Mecsek és a Villányi-hegység barlangjainak bejáratait. Számos barlang állapotfelmérését és térképezését végeztük el. Részt vettünk továbbá a Vízfő-forrás vízbázisvédelmi vizsgálatában is. Több barlang bejáratát zártuk le barlangvédelmi és balesetvédelmi okból.

Havi rendszerességgel tartunk kutatóhétvégéket, valamint évente egyszer kéthetes nyári tábort szervezünk a Szuadó-völgybe. A kutatásaink bázisa a 2007-ben épült orfűi Mecsek Háza, valamint a frissen felújított Esőbeálló. A kutatóhétvégék időpontjai megtalálhatók a programok menüpont alatt. A barlangászat vagy a barlangkutatás iránt érdeklődőket szeretettel várjuk ezeken a napokon.

Egyesületünkben több geográfus, biológus, informatikus és tanár tevékenykedik, ez széles palettát nyújt a szpeleológia iránt érdeklõdõk számára. Fontos részét képezi programunknak a diákok támogatása. Az elmúlt évek alatt számos alkalommal nyújtottunk segítséget TDK dolgozatok, diploma dolgozatok, egyéb dolgozatok és publikációk létrejöttében. Ezek az eredmények megtalálhatók az egyesület könyvtárában.

Mecsek Háza

Mecseki Csoda

OPTE